Költségek
A fejlett országokban
az élelmiszer feldolgozásának, tárolásának és elosztásának
költsége több, mint 50%-a az élelmiszer előállítás teljes
költségének.
Környezetterhelés
Szállítás
során a szén-dioxid kibocsátás sokszorosa a helyben termesztett
élelmiszerek előállítása közben keletkező mennyiségnek.
Nem csak a távolság
számít, hanem a szállítóeszköz is. Legszennyezőbb a légi
szállítás, legkevésbé a hajóval vagy vonattal történő (a
légi szállítás 40-ed része).
Az sem mindegy hol
vásárolunk: ha szupermarketben, akkor általában autóval megyünk
= légszennyezés, úthasználat, fosszilis üzemanyagfelhasználás.
Ha szupermarketben, akkor ott a helyi termék sem mindig helyi, mert
ezek az üzletláncok regionális elosztóközpontokat hoznak létre,
ahová az összes árut összegyűjtik és innen küldik szét a
boltokba.
Biotermék – tényleg
jobb a környezetnek ha pl. Argentínából szállították ide,
akármennyire is ökologikus szemlélettel termesztették meg ott?
(200 km felett elvész a biotermeléssel nyert környezeti előny)
Idényen kívül
termesztett növények – pl. eper télen, hatalmas
környezetterhelést jelent a többlet növényvédőszer-felhasználás,
hiszen a nem a legmegfelelőbb időszakban (saját tenyészidejében)
termesztett növények sokkal kevésbé ellenállók betegségekkel,
kártevőkkel szemben, emellett mesterségesen kell számukra a
megfelelő körülményeket (hőmérséklet, fény, víz)
biztosítani. Ha déli országokban még jók a körülmények
számukra, akkor a szállítás jelent megint többlet költséget és
környezetszennyezést. Ezeket a terményeket többnyire éretlenül
szedik le, így ízük, beltartalmuk sem igazán jó.
„Távolról
jött...” - bizonytalan minőség: más, sokszor nem túl
szigorúan ellenőrzött vegyszerfelhasználás; esetleg elégtelen
higiéniai körülmények. Csomagolóanyag előállítása majd
megsemmisítése. Néha a csomagolóanyag is szennyezheti az
élelmiszert (raklap – DDT). Távolról érkezik, azaz korábban
szedik le, mint hogy megérne, hogy kibírja a szállítást, tehát
íze kevésbé jó, ellenben általában valahogy tartósítani is
kell (viasz, gáz, hűtés), miközben néha még mesterségesen
érlelik is útközben.
A feldolgozás
során a kikerülő anyagok 30 %-a a hulladék és melléktermék, 70
% pedig a végtermék. A keletkező hulladék kb. 30 %-a veszélyes
hulladék. Az élelmiszeripar nem tartozik a legszennyezőbb ipari
tevékenységek közé. Ezen belül:
- Legtöbb hulladék: hús- és baromfiipar hulladéka
- Legtöbb energia: malom-, a konzerv- és növényolaj ipar
- Legnagyobb vízszennyezés: hús- és baromfiipar, a tej- és konzervipar
- Legnagyobb vízigény: hús- és baromfiipar, a tej- és konzervipar, valamint a cukoripar, a söripar és üdítőipar
A csomagolóanyagok
(nem csak élelmiszeripari) a lakossági szilárdhulladék 30%-át
teszik ki. Bár a csomagolási hulladék átlagos mennyisége
hazánkban 80−86 kg/fő, míg az Európai Unióban ez a
szám 150−170 kg/fő (2007).
Társadalmi hatások
Helyben termesztett
sokszor nem versenyképes, így a helyi termelők és családjaik
bajba kerülnek. Elégtelen szociális hálóval rendelkező, fejlődő
országokból érkező élelmiszer vásárlása – kizsákmányolás,
éhbér, egészségkárosítás. - Mi az a Fair Trade?
A helyi mezőgazdasági
termelés nem csak munkalehetőség - kulturális örökség,
génmegőrzés, lehetőség őseink tudásának megszerzésére.
Bizalmon alapuló
termelés és vásárlás. Közvetítők kizárása.
Gasztronómia –
egészségmegőrzés
Táplálkozási
irányzatok, divatok. Húsfogyasztás kérdése
környezetvédelmi szempontból is érdekes. A világ húsfogyasztása
megháromszorozódott az elmúlt 50 évben.
- több mint kétszer annyi környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi sertéshús előállítása,
- négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihús előállítása, (1 kg marhahús = 10 ezer liter víz)
- 13-szor nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi zöldség pl. bab, lencse megtermelése.
DE!
öko vagy legalább extenzív körülmények között? Mit eszik a
sertés és mit eszik a szarvasmarha?
Néhány
érdekes adat a húsfogyasztás okozta környezetterhelésről
(forrás: www.tve.hu)
- Egy hamburger elhagyásával annyi üvegházgáz-kibocsátást takaríthatunk meg, mintha 200 kilométerrel kevesebbet autóznánk.
- Ha egy négyszemélyes család egy héten egy hús- és sajtmentes napot tart, olyan mintha négy hétig nem használna autót.
Az
adatok azt mutatják, hogy a hústermelés esetében az üvegházhatást
okozó gázok
legnagyobb mennyisége a tenyésztés során keletkezik.
A marhahúsok esetében ez az érték (90%) többek között a
szarvasmarha metángáz termelésével valamint a
takarmányozásra felhasznált növények termesztésével
magyarázható.
Ezzel szemben a nem
kérődző állatok, pl. szárnyasok nem termelnek
metánt, így a tenyésztési szakaszban jóval alacsonyabb a
környezetterhelésük, viszont nagyüzemi
feldolgozásuk jóval több energiát és vizet igényel,
mint a többi hústermelő állat feldolgozása.
A zöldségfélék
a húsokkal ellentétben nem annyira a termesztés
során, hanem inkább azt követően
terhelik a környezetet, elsősorban a feldolgozás,
a szállítás valamint a fogyasztásra történő előkészítéskor.
Nemcsak a termelők és
a feldolgozó üzemek felelőssége a nagy mértékű
üvegházgáz-kibocsátás. Az életciklus során a kibocsátás
átlagosan legalább 20%-a a lánc végén, vagyis a nem megfelelően
kezelt hulladék élelmiszer bomlása során keletkezik. Az
élelmiszer negyedét kidobjuk (2011).
Lejárt élelmiszer
jótékony célokra? Ma már a kisebb kockázatú lejárt termékek
csak takarmányozási célokra!
Helyben
termett élelmiszer friss és ízletesebb.
Húsfogyasztásról nagyon kreatív (én szeretem nagyon!)
VálaszTörléshttp://www.youtube.com/watch?v=u4_pzPrMTrs
És van magyar felirat is hozzá! (Meg 2-3. rész is)
Igen, ezt rendszeresen vetítjük a hallgatóknak az intenzív és extenzív állattenyésztés összehasonlítása kapcsán. :) Köszi a linket, Linda!
VálaszTörlés