Élelmiszer

Költségek

A fejlett országokban az élelmiszer feldolgozásának, tárolásának és elosztásának költsége több, mint 50%-a az élelmiszer előállítás teljes költségének.

Környezetterhelés

Szállítás során a szén-dioxid kibocsátás sokszorosa a helyben termesztett élelmiszerek előállítása közben keletkező mennyiségnek.

Nem csak a távolság számít, hanem a szállítóeszköz is. Legszennyezőbb a légi szállítás, legkevésbé a hajóval vagy vonattal történő (a légi szállítás 40-ed része).

Az sem mindegy hol vásárolunk: ha szupermarketben, akkor általában autóval megyünk = légszennyezés, úthasználat, fosszilis üzemanyagfelhasználás. Ha szupermarketben, akkor ott a helyi termék sem mindig helyi, mert ezek az üzletláncok regionális elosztóközpontokat hoznak létre, ahová az összes árut összegyűjtik és innen küldik szét a boltokba.

Biotermék – tényleg jobb a környezetnek ha pl. Argentínából szállították ide, akármennyire is ökologikus szemlélettel termesztették meg ott? (200 km felett elvész a biotermeléssel nyert környezeti előny)

Idényen kívül termesztett növények – pl. eper télen, hatalmas környezetterhelést jelent a többlet növényvédőszer-felhasználás, hiszen a nem a legmegfelelőbb időszakban (saját tenyészidejében) termesztett növények sokkal kevésbé ellenállók betegségekkel, kártevőkkel szemben, emellett mesterségesen kell számukra a megfelelő körülményeket (hőmérséklet, fény, víz) biztosítani. Ha déli országokban még jók a körülmények számukra, akkor a szállítás jelent megint többlet költséget és környezetszennyezést. Ezeket a terményeket többnyire éretlenül szedik le, így ízük, beltartalmuk sem igazán jó. 

„Távolról jött...” - bizonytalan minőség: más, sokszor nem túl szigorúan ellenőrzött vegyszerfelhasználás; esetleg elégtelen higiéniai körülmények. Csomagolóanyag előállítása majd megsemmisítése. Néha a csomagolóanyag is szennyezheti az élelmiszert (raklap – DDT). Távolról érkezik, azaz korábban szedik le, mint hogy megérne, hogy kibírja a szállítást, tehát íze kevésbé jó, ellenben általában valahogy tartósítani is kell (viasz, gáz, hűtés), miközben néha még mesterségesen érlelik is útközben.

A feldolgozás során a kikerülő anyagok 30 %-a a hulladék és melléktermék, 70 % pedig a végtermék. A keletkező hulladék kb. 30 %-a veszélyes hulladék. Az élelmiszeripar nem tartozik a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé. Ezen belül:

• Legtöbb hulladék: hús- és baromfiipar hulladéka
• Legtöbb energia: malom-, a konzerv- és növényolaj ipar
• Legnagyobb vízszennyezés: hús- és baromfiipar, a tej- és konzervipar

• Legnagyobb vízigény: hús- és baromfiipar, a tej- és konzervipar, valamint a cukoripar, a söripar és üdítőipar

A csomagolóanyagok (nem csak élelmiszeripari) a lakossági szilárdhulladék 30%-át teszik ki. Bár a csomagolási hulladék átlagos mennyisége hazánkban 80−86 kg/fő, míg az Európai Unióban ez a szám 150−170 kg/fő (2007).

Társadalmi hatások

Helyben termesztett sokszor nem versenyképes, így a helyi termelők és családjaik bajba kerülnek. Elégtelen szociális hálóval rendelkező, fejlődő országokból érkező élelmiszer vásárlása – kizsákmányolás, éhbér, egészségkárosítás. - Mi az a Fair Trade?

A helyi mezőgazdasági termelés nem csak munkalehetőség - kulturális örökség, génmegőrzés, lehetőség őseink tudásának megszerzésére.

Bizalmon alapuló termelés és vásárlás. Közvetítők kizárása.

Gasztronómia – egészségmegőrzés

Táplálkozási irányzatok, divatok. Húsfogyasztás kérdése környezetvédelmi szempontból is érdekes. A világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt 50 évben.

Intenzív termelési körülmények között, a teljes életciklust figyelembe véve a marhahús előállítása:

• több mint kétszer annyi környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi sertéshús előállítása,
• négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihús előállítása, (1 kg marhahús = 10 ezer liter víz)
• 13-szor nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi zöldség pl. bab, lencse megtermelése.

DE! öko vagy legalább extenzív körülmények között? Mit eszik a sertés és mit eszik a szarvasmarha?

 Néhány érdekes adat a húsfogyasztás okozta környezetterhelésről (forrás: www.tve.hu)

• Egy hamburger elhagyásával annyi üvegházgáz-kibocsátást takaríthatunk meg, mintha 200 kilométerrel kevesebbet autóznánk.
• Ha egy négyszemélyes család egy héten egy hús- és sajtmentes napot tart, olyan mintha négy hétig nem használna autót.

Az adatok azt mutatják, hogy a hústermelés esetében az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb mennyisége a tenyésztés során keletkezik. A marhahúsok esetében ez az érték (90%) többek között a szarvasmarha metángáz termelésével valamint a takarmányozásra felhasznált növények termesztésével magyarázható.

Ezzel szemben a nem kérődző állatok, pl. szárnyasok nem termelnek metánt, így a tenyésztési szakaszban jóval alacsonyabb a környezetterhelésük, viszont nagyüzemi feldolgozásuk jóval több energiát és vizet igényel, mint a többi hústermelő állat feldolgozása.

A zöldségfélék a húsokkal ellentétben nem annyira a termesztés során, hanem inkább azt követően terhelik a környezetet, elsősorban a feldolgozás, a szállítás valamint a fogyasztásra történő előkészítéskor.

Nemcsak a termelők és a feldolgozó üzemek felelőssége a nagy mértékű üvegházgáz-kibocsátás. Az életciklus során a kibocsátás átlagosan legalább 20%-a a lánc végén, vagyis a nem megfelelően kezelt hulladék élelmiszer bomlása során keletkezik. Az élelmiszer negyedét kidobjuk (2011).

Lejárt élelmiszer jótékony célokra? Ma már a kisebb kockázatú lejárt termékek csak takarmányozási célokra!

Helyben termett élelmiszer friss és ízletesebb.